Brüsszel, május 16. – Az Európai Adatvédelmi Testület a közigazgatási bírságok kiszámításáról szóló új iránymutatást fogadott el, amely harmonizálja az adatvédelmi hatóságok által alkalmazott módszertant. Az iránymutatás a bírság kiszámításának harmonizált „kiindulási pontjait” is tartalmazza. Ezen a téren a következő három elemet veszik figyelembe: a jogsértések természete szerinti minősítés, a jogsértés súlya és a vállalkozás forgalma.
Andrea Jelinek, az Európai Adatvédelmi Testület elnöke a következőket nyilatkozta: „Mostantól az EGT-szerte működő adatvédelmi hatóságok ugyanazt a módszert fogják követni a bírságok kiszámításához. Ez fokozni fogja az adatvédelmi hatóságok bírságolási gyakorlatának további harmonizációját és átláthatóságát. Az ügy egyedi körülményeinek mindig meghatározó tényezőnek kell lennie, és az adatvédelmi hatóságoknak fontos szerepük van annak biztosításában, hogy minden egyes pénzbírság hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen.”
Az iránymutatás egy öt lépésből álló számítási módszert határoz meg. Először is, az adatvédelmi hatóságoknak meg kell állapítaniuk, hogy a szóban forgó ügy egy vagy több szankcionálható magatartásra vonatkozik-e, és hogy azok egy vagy több jogsértéshez vezettek-e. A cél annak tisztázása, hogy az összes jogsértésre vagy azok közül csak néhányra szabható-e ki bírság.
Másodszor, az adatvédelmi hatóságoknak egy kiindulási pontra kell támaszkodniuk a bírság kiszámításához, amelyre vonatkozóan az Európai Adatvédelmi Testület egy harmonizált módszert biztosít.
Harmadszor, az adatvédelmi hatóságoknak figyelembe kell venniük azokat a súlyosító vagy enyhítő körülményeket, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik a pénzbírság összegét, amelyre vonatkozóan az Európai Adatvédelmi Testület következetes értelmezést ad.
A negyedik lépés a pénzbírságoknak az általános adatvédelmi rendelet 83. cikkének (4)–(6) bekezdése szerinti törvényes felső határainak meghatározása és annak biztosítása, hogy ezeket az összegeket ne lépjék túl.
Az ötödik és egyben utolsó lépésben az adatvédelmi hatóságoknak elemezniük kell, hogy a kiszámított végleges összeg megfelel-e a hatékonyság, a visszatartó erő és az arányosság követelményeinek, vagy szükség van-e az összeg további kiigazítására.
Az iránymutatás fontos kiegészítése annak a keretnek, amelyet az Európai Adatvédelmi Testület a határokon átnyúló ügyekben az adatvédelmi hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés érdekében épít ki, ami az Európai Adatvédelmi Testület stratégiai prioritása.
Az iránymutatást hathetes időszakra nyilvános konzultációra fogják bocsátani. A nyilvános konzultációt követően elfogadják az iránymutatás végleges változatát, amely figyelembe veszi az érdekelt felek visszajelzéseit, és amelyben a bírság kiszámításának a jogsértés súlyát a vállalkozás forgalmával összekapcsoló különböző kiindulási pontjait tartalmazó referenciatáblázat is szerepel.
Az Európai Adatvédelmi Testület az arcfelismerő technológia bűnüldözési területen való alkalmazásáról szóló iránymutatást is elfogadta. A dokumentum iránymutatást nyújt az uniós és a nemzeti jogalkotók, valamint a bűnüldöző hatóságok számára az arcfelismerő technológiai rendszerek megvalósításához és használatához.
Andrea Jelinek, az Európai Adatvédelmi Testület elnöke a következőket nyilatkozta: „Bár a modern technológiák előnyöket kínálnak a bűnüldözés számára, mint például a súlyos bűncselekmények gyanúsítottjainak gyors azonosítása, meg kell felelniük a szükségesség és az arányosság követelményeinek. Az arcfelismerő technológia szervesen kapcsolódik a személyes adatok – köztük a biometrikus adatok – kezeléséhez, és komoly kockázatot jelent a személyhez fűződő jogokra és szabadságokra nézve.”
Az Európai Adatvédelmi Testület hangsúlyozza, hogy az arcfelismerő eszközöket csak a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvnek való szigorú megfelelés mellett szabad használni. Mi több, ezeket az eszközöket csak akkor szabad alkalmazni, ha az az Alapjogi Chartában foglaltak szerint szükséges és arányos.
Az iránymutatásokban az Európai Adatvédelmi Testület megismétli arra irányuló felhívását, hogy bizonyos esetekben tiltsák be az arcfelismerő technológia használatát, amint azt az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatról szóló közös véleményében kérte. Konkrétabban, az Európai Adatvédelmi Testület úgy véli, hogy be kell tiltani a következőket:
- az egyének távoli biometrikus azonosítása nyilvános térben;
- arcfelismerő rendszerek, amelyek az egyéneket biometriájuk alapján etnikai hovatartozás, nem, politikai vagy szexuális irányultság vagy a megkülönböztetés egyéb okai szerint klaszterekbe csoportosítják;
- arcfelismerés vagy hasonló technológiák révén természetes személyek érzelmeire való következtetés;
- személyes adatok olyan kezelése bűnüldözési összefüggésben, amely személyes adatok tömeges és válogatás nélküli gyűjtésével feltöltött adatbázisra támaszkodna, például online hozzáférhető fényképek és arcképek „legyűjtése” segítségével.
Az iránymutatást hathetes időszakra nyilvános konzultációra fogják bocsátani.
Európai Adatvédelmi Testület_Sajtóközlemény_2022_07
The news published here does not constitute official EDPB communication, nor an EDPB endorsement. This news item was originally published by the national supervisory authority and was published here at the request of the SA for information purposes. Any questions regarding this news item should be directed to the supervisory authority concerned.